A bels� elv�laszt�s�, �.n. endokrin mirigyek �ltal termelt v�lad�kot hormonnak nevezz�k. Az endokrin rendszer egy�ttm�k�d�sben �ll az idegrendszerrel. A bels� elv�laszt�s� mirigyek testszerte megtal�lhat�ak, hat�anyagaikat, a hormonokat- a v�rbe �r�tik, �s ezzel �n. humor�lis �ton t�voli hat�sokat fejtenek ki anyagcser�re �s egy�b �letfolyamatra.  A hormonrendszer (endokrin rendszer) oly m�don hangolja �ssze a szervezet k�l�nb�z� rendszereinek tev�kenys�g�t, hogy az megfeleljen a k�ls� �s bels� k�rnyezet v�ltoz� ig�nyeinek.

Sport-�lettani szemponb�l tal�n a mell�kvese az egyik legfontosabb endokrin szerv. A mell�kvese k�reg- �s vel��llom�nya bels� elv�laszt�s� mirigyk�nt m�k�dik, teh�t hormonokat termel. A vel��llom�ny �n. katekolaminokat (adrenalin, noradrenalin, dopamin), a k�reg�llom�ny pedig szteroidhormonokat (gl�kokortikoidok, mineralokortikoidok, szexu�l-sztreoidok) v�laszt el.

A mell�kves�nek igen b�s�ges a v�rell�t�sa, sz�mos art�ria �s egy v�na l�tja el �s az ACTH-n (adrenokortikotr�p hormon) kereszt�l az agyalapi mirigy szab�lyoz�sa alatt �ll. Az ACTH elv�laszt�s a nap folyam�n szab�lytalan kiugr�sokat mutat, amelyet a mell�kvesehormonok v�ltoz�sa p�rhuzamosan k�vet. Ezt nevezz�k napszakos (cirkadi�n) ritmusnak. A stresszhelyzetek (f�lelem, szorong�s, retteg�s) jelent�sen fokozz�k az ACTH elv�laszt�st.  A mell�kvese �ltal termelt, kering� magas gl�kokortikoid szint g�tolja az ACTH elv�laszt�st, �s az agyalapi mirigyben megmutatkoz� g�tl�s foka a kering� gl�kokortikoid szinttel egyenesen ar�nyos. A g�tl� hat�s egyar�nt �rinti az agyalapi mirigyet �s a hipotalamuszt is. Alaktanilag k�t sejtt�pus tal�lhat� itt, a sejtek 90 %-a adrenalint, 10 % pedig noradrenalint termel. Az adrenalin a noradrenalinb�l alakul ki egy enzim seg�ts�g�vel. Kis mennyis�gben dopamin is termel�dik. Ezen hormonokat egy�ttesen katekolaminoknak nevezz�k. A v�rben ezen hormonok nagy r�sze szulf�thoz k�t�dve tal�lhat�, ilyen form�ban inakt�vak. A katekolaminok nagy r�sze a �talakult form�ban a vizelettel v�laszt�dik ki.

A katekolaminok elv�laszt�s�t az idegsejtekb�l felszabadul� acetilkolin ind�tja el.

Az adrenalin �s  a noradrenalin serkenti az idegrendszert, valamint gl�k�z felszabadul�st v�lt ki a m�jban �s a v�zizomban, mozg�s�tja a szabad zs�rsavakat �s fokozza az energiaforgalmat. Mindezen hat�sokat az alfa �s a b�ta receptorokra hatva fejtik ki. Fokozz�k a sz�vizom �sszeh�z�d�s�t, a sz�vfrekvenci�t, valamint a sz�vizom ingerl�kenys�g�t, ez�ltal ritmuszavarokat okozhatnak.

A noradrenalin csaknem minden szervben �r�sszeh�z�d�st v�lt ki, az adrenalin t�g�tja a v�zizom �s a m�j ereit. Az adrenalin fokozza az �bers�get, emberben szorong�st �s f�lelmet v�lt ki. Az adrenalin kifejezettebben emeli a v�rcukrot mint a noradrenalin.

A dopamin �lettani szerepe a v�rkering�sben m�g ismeretlen. K�ls�leg adott dopamin  a ves�ben �s a belek ereiben t�gulatot okoz, m�shol �r�sszeh�z� hat�s�.

�ber nyugalmi �llapotban a katekolaminok elv�laszt�sa alacsony szint�, ez alv�s alatt m�g ink�bb cs�kken. V�szhelyzetekben a mell�kvesevel� hormonelv�laszt�s�nak nagyon nagy jelent�s�ge van.  Az �ltal�nos szimpatikus aktivit�sfokoz�d�s r�sz�t k�pezve a katekolaminok elv�laszt�sa emelkedik, az �ltaluk kiv�ltott �lettani hat�sok seg�ts�g�vel  vagyunk k�pesek a stresszhelyzetek lek�zd�s�re. Ezt nevezz�k Cannon f�le v�szreakci�nak.