Min�l kevesebb versenyhelyzete van a sportol�nak, ann�l nehezebb dolga van, mert a szerepl�s felel�ss�ge, t�tje �ri�sira n�. Ha t�z-tizen�t kiemelt nemzetk�zi versenyen kell indulnia egy �lsportol�nak, akkor k�r�lbel�l megoszlik ennek a nyom�sa, de ha csak kett�n ind�tj�k (vagy csak egyszer van EB, VB az adott sport�g versenynapt�r�ban), akkor a t�ttel ar�nyosan n� meg a szorongatotts�g �rz�se is. Szerencs�re a nemzetk�zi sz�vets�gek – �ppen a show business �rdekei miatt – egyre t�bb esem�nyt rendeznek, �ppen emiatt m�r d�sk�lunk labdaj�t�k meccsekben, grand prix torn�kban stb.

Az egyes versenyz�kkel szemben elv�r�sokat fogalmaznak meg: az edz�k, a szakvezet�k, a csal�dja, saj�t maga. Tulajdonk�ppen a c�lkit�z�s v�grehajt�s�t v�rj�k el, megfellebbezhetetlen�l. A szakoszt�ly, a szaksz�vets�g meg�t�l�se, anyagi elismer�se val�ban a sportol�k teljes�tm�ny�t�l f�gg, ez�rt t�bb� kev�sb� �rthet� az �ltaluk megfogalmazott elv�r�s. M�g nagyobb lelki terhet jelent azonban a csal�d, a sz�l�k r�sz�r�l megfogalmazott teljes�tm�ny elv�r�s. T�bbnyire a sz�l�k nem mondj�k ki direkten milyen helyez�st v�rnak, csak utalnak r�. Rejtetten, kimondatlanul m�g er�sebben hat, f�leg ha szavakban �ppen ellenkez�j�t hangoztatj�k. Sok sz�l� a gyerek�nek a tehets�g�t az eg�sz csal�d dics�s�g�nek a z�logak�nt kezeli, vagy �ppen p�nzt�rg�pnek n�zi. Ennek elvisel�se rettenetes teher a gyerek�k sz�m�ra, amivel meg is b�n�tj�k, az am�gy igen tehets�ges gyerek�ket. Egyre t�bb ilyen esettel tal�lkozhatunk az �lsportol�k k�z�tt.

A versenyhelyzet okozta szorong�s okait az el�z�ekben v�zoltuk, �sszefoglalva:

- irre�lis c�lkit�z�s,
- edz�, szakvezet�s, csal�d fokozott elv�r�sa,
- nyilv�noss�g, szerepl�si helyzet, n�z�k jelenl�te
- saj�t mag�val kapcsolatos elv�r�s

Mind a n�gy t�nyez� egyenk�nt is – egy�ttesen m�g ink�bb – nyomasztja a sportol�t a teljes�tm�ny helyzetben. A t�bb �ves versenyz�s, a rutin sok fesz�lts�get old – k�l�n�sen ha a versenyen el�rt eredm�nyek egyenletes fejl�d�st mutatnak. De ez a legritk�bb fejl�d�s menet. Az eredm�nyek t�bbnyire igen hull�mz�ak.
A feln�tt kor�ak t�z-tizen�t �ves verseny szakasz�ban is vannak rosszabb szezonok, hull�mv�lgyek, hull�mhegyek. Ne felejts�k el, ebben az �letkorban �retts�giznek, f�iskolai, egyetemi tanulm�nyokat v�geznek, vizsg�znak, h�zass�got k�tnek, gyereket sz�lnek/nevelnek – mindezek olyan „civil” lek�t�tts�gek, amelyek mellett k�ptelenek egyenletesen, maxim�lis odafordul�ssal sportbeli felk�sz�l�s�kkel foglalkozni.
A m�sik oka a teljes�tm�ny hull�mz�s�nak, a sport�gi felk�sz�l�s. M�g a 21. sz�zad elej�n is sok esetlegess�g befoly�solja a sportol� felk�sz�t�s�t, k�zel sem lengi �t a tudom�nyoss�g a felk�sz�t�s koncepci�j�t, elveit, m�dszereit. Ritk�n l�tjuk, hogy egy�nre szabott, finoman megtervezett terhel�st kapn�nak a versenyz�k. Az edz�k t�bbs�ge m�g mindig mennyis�gi szeml�lettel tervez, �s uniformiz�ltan terhel, ebb�l igen sok konfliktus �s teljes�tm�ny visszaes�s ad�dik.

A legjobbak, legtehets�gesebbek, a v�logatott keretek tagjai t�bbnyire pszichol�giai gondoz�sban r�szes�lnek, teljesen meg�rdemelten. Hihetetlen�l sok �lm�ny (kudarc, siker), m�lt�nytalans�g z�dul r�juk, aminek az elvisel�s�hez seg�ts�get kell kapniuk, egy k�ls� szakembert�l. A sportban j�rtas pszichol�gus ismeri legink�bb az �ket nyomaszt� terheket, �s t�bbnyire � tud legjobban seg�teni ezeknek az elvisel�s�ben. A kett�j�k k�z�tt kialakult bizalomteli kapcsolatban k�pes a sportol� megosztani a b�nat�t, az �r�m�t – amit ebben a verseng�, irigy k�zegben kev�s emberrel tehet meg.

sportorvos.hu